La Ley 2/2023, de 20 de febrero, reguladora de la protección de las personas que informen sobre infracciones normativas y de lucha contra la corrupción, conocida como ‘Ley Whistleblowing’, establece en el primer apartado de su artículo 10 cuáles son las entidades del sector privado obligadas a implementar un sistema interno de información (empresas con 50 o más trabajadores, partidos políticos, sindicatos, organizaciones empresariales, entre otros).

Másrészt ugyanezen cikk második bekezdése kimondja, hogy azok a vállalatok, amelyeket nem köt a 10. cikk első bekezdésében előírt kötelezettség, létrehozhatják saját információs rendszerüket, feltéve, hogy megfelelnek a törvény rendelkezéseinek.
E vállalatok számára a jelentési csatornák megvalósításához a formátumok széles skálája áll rendelkezésre: webes platform, postai úton, telefonon, postaládában, vagy akár az ilyen jellegű jelentések kezelésére kiválasztott személyen keresztül. Mindegyiknek azonban meg kell felelnie bizonyos minimális követelményeknek, amelyeket a törvény ír elő:

Milyen követelményeket támasztanak a panaszcsatornával szemben?


Információ: A csatornázási eljárást egyértelműen meg kell határozni. Jegyzőkönyvben kell meghatározni a panaszok kezeléséért felelős személyt és az egyes panaszeljárások során követendő lépéseket.


Minden érdekelt vállalatnak ajánlott egynél több bejelentési csatorna létrehozása, hogy a munkavállalók írásban vagy szóban jelenthessék a szabálytalanságokat, a rendszer legmegfelelőbb modelljének meghatározása az egyes vállalatok körülményeitől függően.
Mindenesetre, ha a vállalat úgy dönt, hogy kinevez egy belső bejelentő menedzsert (vagy menedzsereket), akkor a bejelentők védelmével foglalkozó független hatóságot értesíteni kell a kinevezésükről és eltávolításukról. Ezen túlmenően ennek a személynek bizonyos minimális feladatokat is el kell látnia, mint például az értesítések küldése, a panaszossal való kapcsolattartás, valamint a vonatkozó információk továbbítása az ügyészségnek, amennyiben a bejelentett eset feljelentés tárgyát képezi.

A vállalat dönthet úgy, hogy a bejelentési csatorna kezelésére egy kollégiumi szervet jelöl ki, de a 8. cikk második bekezdésének megfelelően ki kell választania egy alkalmazottat, aki kezeli és feldolgozza az e szervvel folytatott kommunikációt.

Hozzáférhetőség: A bejelentő csatornának (csatornáknak) teljes mértékben hozzáférhetőnek kell lennie minden munkavállaló számára, függetlenül attól, hogy az irodában vagy otthonról dolgozik. Minden munkavállalónak ugyanolyan joggal kell rendelkeznie a vállalaton belüli szabálytalanságok bejelentésére.

Milyen egyéb követelményeket támasztanak a panaszcsatornával szemben?

Kommunikáció: A vállalatnak egyértelműen kommunikálnia kell a munkavállalókkal, hogy létrehoztak egy bejelentő csatornát, ismertetve az eljárást és az általa garantált biztonságot azon munkavállalók számára, akik igénybe kívánják venni a rendszert.

Bizalmasság és biztonság: A panaszos bizalmas kezelését és védelmét mindenkor garantálni kell: a panasz benyújtásakor, a feldolgozás során, valamint az illetékes szervekkel vagy hatóságokkal folytatott kommunikáció során. A bejelentő által szolgáltatott valamennyi adatot és információt mindenkor biztonságban kell tartani és bizalmasan kell kezelni.

Egynél több jelentési csatorna használata ajánlott.

Meg kell jegyezni, hogy a Spanyolországban kereskedelmi tevékenységet folytató multinacionális csoportok leányvállalatai is kötelesek megfelelni a fent említett törvény 10. cikkének első szakaszában előírt kötelezettségeknek.


Minden érdekelt vállalatnak ajánlott egynél több bejelentési csatorna létrehozása, hogy a munkavállalók írásban vagy szóban jelenthessék a szabálytalanságokat, a rendszer legmegfelelőbb modelljének meghatározása az egyes vállalatok körülményeitől függően.


Mindenesetre, ha a vállalat úgy dönt, hogy kinevez egy belső bejelentő menedzsert (vagy menedzsereket), akkor a bejelentők védelmével foglalkozó független hatóságot értesíteni kell a kinevezésükről és eltávolításukról. Ezen túlmenően ennek a személynek bizonyos minimális feladatokat is el kell látnia, mint például az értesítések küldése, a panaszossal való kapcsolattartás, valamint a vonatkozó információk továbbítása az ügyészségnek, amennyiben a bejelentett eset feljelentés tárgyát képezi.

A vállalat dönthet úgy, hogy a bejelentési csatorna kezelésére egy kollégiumi szervet jelöl ki, de a 8. cikk második bekezdésének megfelelően ki kell választania egy alkalmazottat, aki kezeli és feldolgozza az e szervvel folytatott kommunikációt.

Olvasson többet blogunkból:

  • Új brit törvény a csalás megelőzésének elmulasztásáról

    Az Egyesült Királyságban elfogadott„A gazdasági bűnözésről és a vállalati átláthatóságról szóló 2023. évi törvény” új vállalati bűncselekményt tartalmaz a „csalás megelőzésének elmulasztására” vonatkozóan, amely a nagyvállalatokat felelőssé teszi a társaik által elkövetett csalásokért. Konkrétan ez az új bűncselekmény a törvény 199. szakaszában szerepel, amely a vállalatokat teszi felelőssé, ha elmulasztották megakadályozni valamelyik alkalmazottjuk vagy –…

  • A felsővezetők és az igazgatók szerepe a vállalat belső bejelentési eljárása során

    A belső bejelentési folyamat egy vállalatnál a visszaélések, csalások és etikai vétségek azonosításának és kezelésének kulcsfontosságú mechanizmusa. A bejelentésekről szóló jogszabályok egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a szervezeteknek hogyan kell kezelniük a bejelentéseket, és e kereteken belül a felsővezetők és az igazgatók kulcsszerepet játszanak az ilyen állítások kivizsgálásában. Az alábbiakban azokat a jellemzőket…

  • Navigálás az egészségügyi előírásoknak való megfelelésben: Főfelügyeleti Hivatal (OIG) 2023-as általános megfelelőségi program útmutatójának (GCPG) fényében.

    Az egészségügyi ellátás folyamatosan fejlődik, és a szabályozásoknak való megfelelés kihívást jelent, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Az OIG 2023. novemberi GCPG-je értékes meglátásokat és irányelveket kínál minden méretű egészségügyi szolgáltató számára. A kkv-kra vonatkozó árnyalatok azonban különös figyelmet érdemelnek, mivel gyakran egyedi kihívásokkal szembesülnek nagyobb társaikhoz képest. 1. A KKV-k számára a…

  • Megtagadhatja-e egy vállalat a bejelentő panaszának feldolgozását a bejelentő által szolgáltatott bizonyítékok és információk hiányában?

    A belső bejelentő panaszok a vállalati környezetben elkövetett jogellenes magatartások kezelésének alapvető mechanizmusává váltak. Azonban megtagadhatja-e egy vállalat a belső panasz feldolgozását, ha úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő bizonyíték vagy a bejelentő által szolgáltatott információ elégtelen? A kérdésre adott válasz több tényezőtől és szemponttól függ. Például az egyes európai országokban jelenleg hatályos jogszabályok és…

  • A Whistleblowing-panaszok folyamata és kezelése vállalatcsoportoknál

    A bejelentő panaszok belső csatornájának bevezetése kulcsszerepet játszik az üzleti etika és az átláthatóság előmozdításában a szervezetekben. Egy vállalatcsoportban, ahol a különböző vállalatok együttműködnek és megosztják erőforrásaikat, a belső bejelentések megfelelő kezelése még fontosabbá válik. A szervezeti struktúrák összetettek lehetnek, több egységgel, amelyek egy holding alatt működnek. Egy ilyen helyzet növelheti a helytelen vagy csalárd…

  • A bejelentő csatorna végrehajtására nem kötelezett magánszervezetek: minimumkövetelmények

    La Ley 2/2023, de 20 de febrero, reguladora de la protección de las personas que informen sobre infracciones normativas y de lucha contra la corrupción, conocida como ‘Ley Whistleblowing’, establece en el primer apartado de su artículo 10 cuáles son las entidades del sector privado obligadas a implementar un sistema interno de información (empresas con…